Budapest nem fizet: anarchiához vezethet Karácsony Gergelyék döntése

A pénzügyi teljesítés halasztásának két kimenetele lehet: az egyik, hogy később a kivitelezések halasztását is be fogják jelenteni, a másik, hogy Budapestnek megnövekszik a 60 vagy 90 napon túli szállítói tartozása, amelyet súlyosbít a NAV-val és a központi költségvetéssel szembeni határidőn túli elmaradása, növeli az inkasszók valószínűségét és számát, sőt akár annak az esélyét is, hogy valamely szállító csődeljárást kezdeményez – mondta a Világgazdaságnak Kutasi Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője hozzátette, mindez azt eredményezheti, hogy a főváros hitelképessége csorbul, a fejlesztési projektjei veszélybe kerülnek, utóbbi miatt pedig a versenyképessége is csökkenhet.

Mint megírtuk, Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, nem ismerik el a szolidaritási törvényességét, ezért annak csak a szerintük törvényes részét fizetik be az államnak. Emellett a BKK 24 milliárd forint éven belüli hitelt vesz fel magas kamattal, a fejlesztési projektek pénzügyi teljesítését átsorolják az év utolsó negyedévébe, és maga a fővárosi önkormányzat is felvenne 16,6 milliárd forintnyi fejlesztési hitelt, de ehhez a kormányzat engedélye is kell.

Hogy a főváros nehéz helyzetben van, nem meglepő, az egyik kerületi polgármester is elszólta magát, hogy 90 milliárd forint hiányzik a kasszából, ám míg Budapest vezetése a kormányt okolja, Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, a fővárost nem a szolidaritási adó veszélyezteti, hanem a pazarló gazdálkodás. A tárcavezető felidézte, a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat 2019-ben 214 milliárd forint megtakarítást örökölt Tarlós István városvezetésétől, iparűzésiadó-bevételei pedig az idén várhatóan meghaladják a 271 milliárd forintot, ami bődületes rekord.

Budapest politikai vitája nincs az ezer legfontosabb ügy között

Kutasi Gábornál arra is rákérdeztünk, milyen üzenete lehet annak a Budapestet megcélzó nemzetközi cégek, beruházók felé, hogy a főváros vezetése gyakorlatilag anarchiát hirdetett, és nem hajlandó adót fizetni. A szakértő azt felelte: ha általánosságban tekinti a vitát a politikai stabilitást veszélyeztető tényezőnek, akkor jelenleg

„A vállalati beruházások esetén – főleg ha kiemelt beruházásról van szó – Budapest nem önkormányzati terület, hanem a központi kormányzaté, így ezeket képes függetleníteni a fővárosi konfliktustól. Ha úgy értelmezem a vitát, mint az üzleti környezet kiszámíthatóságát romboló tényező, azt gondolom, hogy az a lassuló növekedés, a háborús szomszédság, az energiaellátási kihívások és a többi, nemzetközi szinten is jelentős probléma mellett az, hogy Budapest adóügyben politikai vitát folytat a kormánnyal, az önmagában nincs a száz, de talán még az ezer legfontosabb ügy között sem” – hangsúlyozta a kutatóintézet vezetője.

Következmények nélkül nem kerülhető el az adózás

A főpolgármester azzal érvelt az adófizetés megtagadása mellett, hogy szerinte az alaptörvény kimondja: az önkormányzatok saját bevételei nem elvonhatók adócélokra. Egy nappal később Kiss Ambrus hozzátette, készülnek a perre, a kereseten még dolgoznak, nem tudta megjósolni, mikor adhatják be a bíróságra.

A témával kapcsolatban Kutasi Gábor azt mondta, nem tisztje az alkotmányjogi értelmezés, viszont ha a főváros el is indít egy bírósági pert vagy alkotmánybírósági beadványt, az Államkincstár addig is inkasszózza az elmaradt adóbefizetést. Erre mondta azt Karácsony Gergely, hogy tisztában vannak az inkasszó fogalmával, de mivel nem lesz a számláikon pénz, ezért az állam hiába is akarná inkasszálni a be nem fizetett összeget, azt nem tudja megtenni.

„Az alkotmányjogi vita fellegeiből leereszkedve a földhözragadt adójogi területre, azt kell mondjam, hogy az adójog nem tekinti összemoshatónak a különböző adónemeket. Tehát a helyi iparűzési adó mint beszedendő adó és a szolidaritási adó mint fizetendő adó az önkormányzati adókötelezettségek körében nem összevonható. Az külön ügy, ha azt kérvényezem, hogy az egyik adónemre teljesített túlfizetés átvezethető-e egy másik adónemen lévő tartozásra, de ez esetben két tartozás közötti átvezetésről van szó” – mutatott rá a szakértő, aki kiemelte,

Úgy véli, bár lehet jogfilozófiai vitát folytatni a főváros felvetéséről, ő nem alapozna önkormányzati finanszírozást erre a 25 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulás be nem fizetésére. „Ugyanakkor a jövő évi önkormányzati választások szempontjából jól mutat a központi kormányzattal szembeni ellenállási szándék” – tette hozzá.

Karácsony Gergely pénteken online lakógyűlést is meghirdetett, azt viszont nem fejtette ki, miért határoztak úgy, hogy a 14. életévüket betöltött gyerekektől is kérnek közéleti, belpolitikai kérdésekben állásfoglalást.

A törvények világosak, elkerülhetetlen, hogy a főváros fizessen

A szolidaritási adó esetén a befizetés megtagadása, azaz egyfajta engedetlenség kapcsán a 2022. évi XXV. törvény Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről világosan fogalmaz arra az esetre, ha egy önkormányzat nem fizet: „Ha a települési önkormányzatot […] [a] levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján havonta beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzattal szemben. Ha a települési önkormányzatnak 2023. december 15-én bármilyen elmaradása van […], a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.”

– jelezte Kutasi Gábor. Hangsúlyozta, az államkincstár nem politikai, hanem végrehajtó szervezet, így nem is fog sem pró, sem kontra politikai szereplőként viselkedni, Nem mérlegeli, hogy végre kell-e hajtania a tartozás beszedését vagy sem, hiszen ilyen mérlegelési joga nincs. A szolidaritási adó tényleges megfizetése tehát elkerülhetetlen a főváros számára.